4.rész

Annyira köszönöm a 2 kommentet!^^Nem fogom befejezni a blogot mert látom,hogy valakik szeretik!2 komment után jön az 5.rész..:3

A fülemhez emeltem a telefont és halkan beleszóltam.
-Mandy?-kérdeztem
-Beca!Te meg mi a jó istent csinálsz?Anya mondta,hogy megszöktél otthonról!Mégis mit képzelsz?-kiabálta le a fejem.Bevallom,kicsit jó érzés volt hallani a hangját már napok óta nem hallottam.-Itt vagy?Válaszolj!
-Azt nem mesélte,hogy tudom a hülye titkotokat?Tudom,hogy te vagy az anyám!-a szavak csak úgy jöttek kifelé a számon,nem így akartam neki mondani.Nem szólt bele a telefonba letette,még csak el sem köszönt tőlem.
-Rohadj meg!-ordítottam végül.A telefont meg csak ledobtam az ágyra.Később Harry sétálgatott hozzám.
-Mi a helyzet?-kérdezte és közben hátulról átölelt.Nagyon aranyos volt ő az egyetlen ember,aki megérti,hogy most mi játszódik le a fejemben.
-Semmi,letette mielőtt megkérdeztem volna,hogy hol is van.Mindent elcsesztem,hogy lehetek ilyen szerencsétlen?-kérdeztem szinte sírva.Harry elém lépett és megfogta a két vállam,majd mélyen a szemembe nézett.
-Te nem vagy szerencsétlen!Te egy csodálatos lány vagy!-és megcsókolt.Nem tudtam rá mit mondani,csak mosolyogtam.
-Most én elmegyek kiszellőztetem a fejem,tudod már egy kicsit izgulok a fellépés miatt,addig pihend ki magad.Utána pedig elmehetnénk valahova csak ketten.-kacsintott rám,majd fogta a kabátját és eltűnt.
Volt egy kis időm ezért úgy gondoltam lezuhanyzok.Nagyon jó érzés volt ahogy a meleg víz átjárja a testem.Amikor végeztem,gondoltam veszek fel valami normális ruhát,mert ha Harry megérkezik úgy is elmegyünk valahova.Nagyon ok ideig válogattam,amíg megtaláltam a tökéletes ruhát.Egy gyönyörű zöld színű ruha,egyszerű barna övvel.A kedvencem!Gyorsan felkaptam és vártam,vártam és vártam,majd előkaptam a naplómat:
Hát itt vagyok,de hol lehet Harry?Aggódom érte.Izgulok a fellépése végett.Na és Mandy...ő hol lehet?-írtam e sorokat már kissé nyugtalanul...

                                                                 *Harry*
Csendesen sétálgattam az utcán,csak a holnap utáni meghallgatáson járt az eszem.Vajon elég jó a hangom ahhoz,hogy be kerüljek?Vagy hiába utaztam ide?És ott van szegény Beca is.Meg kell keresni a nővérét vagyis az anyját.Úgy gondoltam most már a szálloda felé kéne vennem az irányt.Kezdett besötétedni így csak jobban szedtem a lábam.Épp fordultam be az egyik utcába,amikor megpillantottam egy lányt aki az utcán lévő padon ült és sírt.Már teljesen besötétedett ezért nem láttam az arcát.Csendben odamentem és leültem mellé.
-Baj van?-kérdeztem együtt érzően.
-Nem,csak...-a fejét hirtelen felém fordította.
-Mandy?-álltam fel a padról és néztem rá értetlenül.
-Harry?-kérdezett vissza és ő is felállt.